Nos, hol is kezdhetnénk? Talán ott, hogy gratulálok a győzteseknek mind a férfi mind a női versenyzőknek, akik idén dobogós helyen végeztek és mindenkinek, aki jobb formát tudott hozni, mint tavaly.

Én most szeretnék egy kicsit jobban kitérni az Open Bodybuilding kategóriára és azon belül is két versenyzőre. Szerintem nem nehéz kitalálni kikről lesz majd szó, hát persze, hogy a 7x Mr. Olympia Phil „The Gift” Heath és az új bajnok Shawn „Flexatron” Rohden –ről! Csapjunk is bele!

Első körben kitérnék a 6 legjobb versenyzőre egy rövid kör erejéig.

Mamdouh Elssbiay „Big Ramy”. Markus Rühl után szabadon! Ezzel mindent elmondtam Ramy-ról, ami a méreteit illeti annyi különbséggel, hogy has, tricepsz és láb tekintetében szerintem überli Rühlt. Ramy véleményem szerint évről évre több tömeget pakolt fel magára és ez sajnos a hátrányára vált az ide Olympián, ugyanis a tavalyi 2. helyről visszacsúszott a 6.-ra. Eltűnt az a szeparáltság, ami jellemezte, ráadásul túltolta a négyfejű combizmait, egyszerűen aránytalanok a felsőtestéhez képest. Sajnálom Ramyt, mert egy csupaszív ember, aki igazán megérdemelte volna végre a Mr. Olympia címet. Sebaj, talán majd jövőre.

Brandon Curry idén egy lehengerlő formát hozott, ami az 5. helyig repítette. Kiemelném külön a bicepszeit, vállait, azokat valami embertelen dúrvára sikerülte neki felfejleszteni idén. Azt azért megjegyezném, hogy pár „progress” képen durvábbnak gondoltam volna, mint ahogyan a színpadon festett, de ennek ellenére jár neki a tisztelet és a megérdemelt 5. hely.

Talán a 2018-as Mr. Olympia egyik nagy reménységének tűnt és azt hittük volna a 2018-as Arnold Classic győzelme után, hogy kegyetlenül meg fogja szorongatni (talán le is taszítja) a 7x-es győztest Heath-et, de nem így lett. „CSAK” a 4. helyen végzett William Bonac, pedig olyan bicepszeket, lábakat és mellkast ritkán látni, mint az övé, de sajnos véleményem szerint abba a hibába esett, mint Ramy. Pakolta volna a tömeget ahelyett, hogy rámegy még jobban a formára.

Ezt sajnos a szárassága bánta, így pedig ez a forma a 4. helyre volt elég. Annyi biztos, hogy szerintem szoros volt a verseny Bonac és „a szörnyeteg” Roelly Winklaar között, így pedig már nem nehéz kitalálni, hogy Winklaar a 3. helyen zárta a mezőnyt. Nekem ő egy „fura” figura, már ami a felépítését illeti. Emlékszem még, amikor 2009, 2010 környékén újoncként láttam a színpadon, nos, az akkori fizikuma és a mostani ég és föld! Azt bizton állíthatom, hogy az ipar legnagyobb karjaival büszkélkedhet és a pózolása is mindig egyedi, de véleményem szerint kimaxolta azt a tömeget amit fizikuma elbír. Néha úgy érzem, hogy menten kipukkad. Szerintem 2010 – 2014 között arányosabb volt, viszont döbbenten álltam a dolgokat előtt, hogy abból a hatalmas gyomrából, ami volt a verseny előtti hetekben, az az Olympiára szépen elfogyatkozott és egy lapon nem lehetett és lehet említeni Phil „bubble gut”-jával, amit ugye a 7x –es bajnok a sérv műtétje után megígért a rajongóknak, hogy eltüntet……! Na de erre majd később rátérünk. Visszakanyarodva Winklaar-re hozta a formáját, de az idei Arnold Classic Australia alatt nyújtott szárazságot nem tudta prezentálni, így végzett a 3. helyen. 3. hely?!!! EMBEREK!! Ez a testépítő folyamatosan jobbnál jobb helyen végzett az elmúlt évek alatt a Mr. Olympián! Én személy szerint nagyon gratulálok neki annak ellenére, hogy fizikuma nem az én világom. Azt azért jegyezzük meg, hogy a közönség díjat megkapta. Nem véletlenül ő a „The Beast”, tud valami olyat mutatni a színpadon, amit senki más!

Most pedig itt az ideje rátérni a cikk kvintesszenciájára, Phil Heath-re és Shawn Rhoden-re!

Igazából nem is tudom, hogy hol kezdjem az egészet velük kapcsolatban?! Még most is picikét döbbenten állok az eredmény előtt, ugyanis éreztem, hogy szoros lesz az idei Mr. Olympia de ennyire idegtépő megmérettetésre nem számítottam. Aki nyomon követte illetve visszanézte/nézi a live streameket*, videókat az tudni fogja miről beszélek! Az idei Olympián amikor megláttam először Rhoden-t óva óhatatlanul is, de a jó öreg Flex Wheeler jutott eszembe, főleg amikor az egyedi pózolásnál Rhoden-re került a sor. Ahogy kivonult, ahogyan lépdelt a Mr. O színpadán, nekem az egykori Mr. Szimmetria jutott eszembe. Te jó szagú ég mondtam magamban, na, ebből mi fog kisülni….?! Shawn valami embertelen atom pózolást tolt le, minden a helyén volt, a pózokat eszméletlen simán fogta, a zsigereiből jött. A középszekció, a lábak, a mellizmok minden a helyén volt, egyedül a karjait kicsinyeltem bizonyos szögekből, de aztán rá kellett jönnöm, hogy Rhoden bizony nagy! Bazinagy! A maga 56cm bicepszeivel, 137cm mell körfogatával és 114kg-os versenysúlyával mindent lehet rá mondani, csak azt nem, hogy pöttöm. Oké oké nem egy Rühl vagy Ramy de véleményem szerint a Mr. Olympiának inkább kéne szólnia a méret és szimmetria tökéletes elegyéről, mintsem a mérhetetlen tömegről! Ennek Rhoden ez előtt is és most is tökéletes mintapéldája, ehhez kétség nem férhet! 2014-es lábsérülése után ki gondolta volna, hogy valaha is ott fog lihegni Heath nyakán nem is beszélve az idei Arnold Classicró,l ahol Rhodennek dehidratáltság miatt fel kellett adnia a versenyt. Most pedig minden eddiginél jobb formájában itt van a Mr. O színpadán és győzni akar….és győz is! Kanyarodjuk egy kicsit vissza az elmúlt Olympiákhoz, vegyük példának az Arnold érát. 1970 és 1980 között Arnold 7 Mr. Olympia címet zsebelt be akár csak Heath, viszont itt kitérnék egy lényeges különbségre (később a cikkben kifejtem miért hoztam és hozok fel még hasonló példákat), hogy Arnold egy elég komoly sérülése miatt 1976-tól az 1980-as nagy(?) visszatérésig kénytelen volt pihenő pályára állni. De visszatért és elvitte a 7. címét. És itt jön a lényegi különbség, hogy nem azért ment pihenőre, mert kikapott és úgy tért vissza, hanem mert sérülés érte. Vehetjük példának a Coleman és Yates időszakot is, de akár a 4 Sandow szoborral büszkélkedő Jay Cutlert is. Itt a „bukások” mind mind úgy következtek be, hogy vagy letaszították őket a trónról és utána már nem voltak képesek hozni a régi formájukat, lásd Ronnie Colemant, amikor 2007-ben próbált visszatérni és a hozzá képest csúfos 4. helyen végzett, vagy egyszerűen mint Yates, önmaga döntött úgy, hogy a 6. cím után befejezi a profi pályafutását. (Jay a 4. Olympia címe után nem is akart, ahogyan Yates sem a 6. után).

Most itt valami hasonló lehet a szitu! Lehet? Nem tudni! Phil-t a 7. címe után letaszították a világ legjobb testépítője pozícióból és mindenki csak találgatni tudja, hogy mi lesz 2019-ben a végkifejlett. Követni fogja e a statisztikát, vagy megtöri a hagyományt és vissza tud kapaszkodni a csúcsra megszerezve a 8. címet. Nézzük reálisan a helyzetet. Philnek nagyon jó genetikája van a sporthoz, de teste és most mondjuk ki elkezdett elhasználódni, elfáradni, mint mindnyájunké, ráadásul ő még keményebb igénybevételnek teszi ki magát. Sajnos az idei Olympián sem tudta visszaszorítani óriási gyomrát, (talán még mindig túltolja a GH-t és az inzulint?!) ez számomra érthetetlen, hogy egy profi testépítő hogyan engedhet meg magának ilyet (ezért pipa voltam Coleman-re is, a 2018-as Arnold Classic győzelme előtt Winklaarre is és még folytathatnám a sort) és az is picit furcsa volt, hogy hogy a viharba nem pontozzák ezt le a sárga földig, de talán most a bíráknak is szemet szúrt ez a dolog. Véleményem szerint Phil a gyomra miatt szenvedett el vereséget és ezt fel kéne végre ismernie, hogy hiába van iszonyat jó karja, melle, lába, háta és még sorolhatnám, ha a léggömb méretű hasa elront mindent. Lehet, hogy Rhoden győzelmével a testépítés új irányt vesz? Talán Rhoden a 2018-as Flex Wheeler aki újra behozza a tömeg és szimmetria megfelelő arányát a bodybuilding világába?! Nem tudni…..! Vajon hány Olympia címet tud még magáévá tenni, mivel ő sem a 30-as éveit tapossa, ahogyan Phil is közelebb van a 40-hez, mint a 30-hoz. Vajon Phil-nek sikerül a 8. cím jövőre, de ha nem, akkor Rhoden-ben mennyi tartalék van és úgy egyáltalán van valakiben most a mezőnyben annyi, hogy újra 5-6 fölötti Sandow szoborral büszkélkedjen? Megannyi tézis és kérdés foglalkoztat és szerintem nem csak engem, hanem mindenkit, akit egy picit is érdekel a testépítés világa, mert szerintem most egy ködös, rögös útra érkeztünk, ahol a jövőt jótékony homály fedi…..

Végszónak még egyszer hatalmas gratuláció az összes férfinak és nőnek, aki időt, energiát nem sajnálva elindult ezen a nívós megmérettetésen, a győzteseknek is mélytengeri tiszteletem és kívánom, hogy minden versenyző jövőre még egy emelettel jobb formáját tudja nyújtani, mint idén!

 

Az első három helyezett:

 

Joe Weider's Mr Olympia 2018 eredmények:

Men's Open Bodybuilding:

 1. Shawn Rhoden, $400,000

2. Phil Heath, $150,000

3. Roelly Winklaar, $100,000 (The first ever People’s Champ, Roelly Winklaar) (Az első közönség győztes)

4. William Bonac, $55,000

5. Brandon Curry, $45,000

6. Big Ramy / Mamdouh Elssbiay

7. Dexter Jackson

8. Nathan De Asha

9. Cedric McMillan

10.Steve Kuclo

Men's 212 Bodybuilding:

 1. Flex Lewis, $40,000

 2. Derek Lunsford, $19,000

3. Kamal Elgargni, $10,000

4. Ahmad Ashkanani, $5,000

5. Jose Raymond, $5,000

6. David Henry

7. Shaun Clarida

8. Alex Cambronero

9. Ricardo Correia

10.Dwayne Quamina

Men's Classic Physique:

1. Breon Ansley, $20,000

2. Chris Bumstead, $8,000

3. George Peterson, $4,000

4. Henri Pierre Ano

5. Arash Rahbar

6. Dani Younan

7. Steve Laureus

8. Regan Grimes

9. Terrence Ruffin

10.Courage Opara

Men’s Physique:

1. Brandon Hendrickson, $20,000

2. Raymond Edmonds

3. Ryan Terry

4. Jeremy Buendia

5. Andre Ferguson

6. Kyron Holden

7. Michael Bevins

8. Akeem Scott

9. George Brown

10.Jeremy Potvin

Women’s Physique:

1. Shanique Grant

2. Natalia Abraham Coelho

3. Jennifer Taylor

4. Daniely Castilho

5.  Heather Grace

6. Michaela Aycock

7. Tomefafa Ameko

8. Penpraghai Tiangngok

9. Autumn Swansen

10.Sarah Villegas

Figure Physique:

1. Cydney Gillon, $35000

2. Candice Lewis-Carter, $18000

3. Nadia Wyatt, $12000

4. Jessica Reyes Padilla

5. Carly Starling Horrell

6. Heather Dees

7. Sandra Grajales

8. Natalia Soltero

9. Bojana Vasiljevic

10.Brittany Campbell